<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<style type="text/css">
body {
background-color: #FFF;
}
#apDiv1 {
position:absolute;
width:150px;
height:1000px;
z-index:1;
left: 842px;
top: 276px;
}
#apDiv2 {
position:absolute;
width:890px;
height:120px;
z-index:2;
top: 356px;
left: 168px;
}
#apDiv2 p strong {
font-family: Palatino Linotype, Book Antiqua, Palatino, serif;
}
div {
font-family: Palatino Linotype, Book Antiqua, Palatino, serif;
}
</style>
<script src="SpryAssets/SpryTabbedPanels.js" type="text/javascript"></script>
<link href="SpryAssets/SpryTabbedPanels.css" rel="stylesheet" type="text/css" />
<style type="text/css">
#apDiv3 {
position:absolute;
width:420px;
height:30px;
z-index:3;
left: 442px;
top: 306px;
}
</style>
<body>
<div align="center">
<h1><img src="pic/cimer_kicsi.jpg" alt="" width="79" height="82" /> RÉGI MISKOLC</h1>
</div>
<div align="center">
<table width="200" border="1">
<tr>
<td><a href="avas.jpg"><img src="../forrás/Avas06,felső pincesor_kicsi.jpg" alt="" width="180" height="124" longdesc="pic/avas_kicsi" /></a></td>
<td><a href="var.jpg"><img src="../forrás/Diósgyőri vár,1914körül_kicsi.jpg" alt="" width="180" height="126" longdesc="pic" /></a></td>
<td><a href="erzsebet.jpg"><img src="../forrás/Erzsébet-tér2_kicsi.jpg" alt="" width="180" height="126" longdesc="pic/erzsebet_kicsi" /></a></td>
<td><a href="foutca.jpg"><img src="../forrás/Főutca06_kicsi.jpg" alt="" width="180" height="129" longdesc="pic/foutca_kicsi" /></a></td>
<td><a href="szinva.jpg"><img src="../forrás/Szinva és Avas_kicsi.jpg" alt="" width="180" height="129" longdesc="pic/szinva_kicsi" /></a></td>
</tr>
</table>
</div>
<div id="apDiv2">
<p><strong> Miskolc története</strong></p>
<p align="justify"> Miskolc már ősidők óta lakott terület, Magyarország és Európa legrégebben lakott területei közé tartozik. Miskolc első ismert lakói a kelta gotinok voltak, de a honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a idéken, akik a Sötétkapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemvár környékén laktak. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt.</p>
<p align="justify"> Miskolc a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említette ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1170-es években. A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király a Széchy-családnak adományozta a birtokot. Ők szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.</p>
<p align="justify"> Miskolcot 1365-ben Nagy Lajos király emelte városi rangra, mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával. A közeli diósgyőri várat is ebben az időszakban újíttatta fel, illetve a diósgyőri koronauradalomhoz csatolta Miskolcot, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. A település gyors fejlődésnek indult, a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatták a törökök, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. Miskolc ekkor vált fontos bortermelő központtá és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. </p>
<p align="justify"> A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem Miskolcon rendezte be főhadiszállását. 1706. szeptember 25-én az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult. 1724-ben Borsod vármegye, mint központi helyen fekvő, nagy lakosságú mezővárost, Miskolcot választotta a megyeháza felépítésének helyszínéül. </p>
<p align="justify"> Miskolc több fontos épülete a 18. és 19. századból származik, köztük a városháza, az új megyeháza (1820 körül), a színház (az ország mai területén álló első kőszínház), a zsinagóga, számos iskola és templom. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak Miskolcnak, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz pusztított. Az első világháború közvetlenül nem érintette Miskolcot.</p>
<p align="justify"> Miskolc volt az 1886-os közigazgatási rendezés után a Trianon előtti Magyarország egyetlen városa, mely rendkívül dinamikus növekedésének köszönhetően rendezett tanácsú városból törvényhatósági jogú várossá tudott átalakulni 1909-ben.</p>
<p align="justify"> Büntetés-végrehajtási intézetét (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) 1902-ben alapították.</p>
<p align="justify"> A trianoni békeszerződés után Miskolc Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye székhelye lett. Ebben az időben a gazdaságban rövid időre hanyatlás következett be. A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra, át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét. Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – mely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott, bár a város sokat szenvedett a háború utolsó évében. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte Miskolcot, a Vörös Hadsereg december 4-én foglalta el. </p>
<p align="justify"> 1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták Miskolchoz. 1949-ben a Selmecbányáról Sopronba költöztetett Bányászati Akadémiát Miskolcra hozták, akkor már Nehézipari Műszaki Egyetem néven. Az elkövetkezendő évtizedekben Miskolc a Debrecennel folytatott örökös versengésben az ország második legnagyobb városa lett, az 1980-as években több mint 200 000 lakossal. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót.</p>
<p align="justify"> Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. Miskolc népessége csökkenni kezdett, Debrecen vette át helyét az ország második legnagyobb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés figyelhető meg Miskolcon, az acélváros mítosza kezd átalakulni, és a kultúra és turizmus kerül előtérbe.<br />
2005-ben az Európa kulturális fővárosa pályázaton Pécs után a második helyet szerezte meg Miskolc, maga mögé utasítva ezzel Egert, Debrecent, Győrt, Budapestet és Sopront.</p>
<p align="justify"> 2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták Miskolcot.</p>
</div>
<div id="apDiv3"><div id="TabbedPanels1" class="TabbedPanels">
<div align="center">
<ul class="TabbedPanelsTabGroup">
<li class="TabbedPanelsTab" tabindex="0"><a href="index.html">Miskolc története</a></li>
<li class="TabbedPanelsTab" tabindex="0"><a href="var.html">Diósgyőri vár</a></li>
<li class="TabbedPanelsTab" tabindex="0"><a href="erzsebet.html">Erzsébet tér</a></li>
<li class="TabbedPanelsTab" tabindex="0"><a href="avasipince.html">Avasi Pincesor</a></li>
</ul>
</div>
</div>
</div>
<p align="center"> </p>
<script type="text/javascript">
var TabbedPanels1 = new Spry.Widget.TabbedPanels("TabbedPanels1");
</script>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="trhely domainregisztrci">Domain regisztrci tr s szerverszolgltatsok: domain domainnv trhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="trhely donainregisztrci">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videk">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvrium">www.antikvrium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotk">www.fotk.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyjts">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesrs.hu">www.helyesrs.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszrci s trhely">Domain regisztrci</a><br>