Miskolc története
Miskolc már ősidők óta lakott terület, Magyarország és Európa legrégebben lakott területei közé tartozik. Miskolc első ismert lakói a kelta gotinok voltak, de a honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a idéken, akik a Sötétkapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemvár környékén laktak. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt.
Miskolc a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említette ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1170-es években. A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király a Széchy-családnak adományozta a birtokot. Ők szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.
Miskolcot 1365-ben Nagy Lajos király emelte városi rangra, mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával. A közeli diósgyőri várat is ebben az időszakban újíttatta fel, illetve a diósgyőri koronauradalomhoz csatolta Miskolcot, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. A település gyors fejlődésnek indult, a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatták a törökök, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. Miskolc ekkor vált fontos bortermelő központtá és a 17. század végére már 13 céh is működött itt.
A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem Miskolcon rendezte be főhadiszállását. 1706. szeptember 25-én az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult. 1724-ben Borsod vármegye, mint központi helyen fekvő, nagy lakosságú mezővárost, Miskolcot választotta a megyeháza felépítésének helyszínéül.
Miskolc több fontos épülete a 18. és 19. századból származik, köztük a városháza, az új megyeháza (1820 körül), a színház (az ország mai területén álló első kőszínház), a zsinagóga, számos iskola és templom. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak Miskolcnak, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz pusztított. Az első világháború közvetlenül nem érintette Miskolcot.
Miskolc volt az 1886-os közigazgatási rendezés után a Trianon előtti Magyarország egyetlen városa, mely rendkívül dinamikus növekedésének köszönhetően rendezett tanácsú városból törvényhatósági jogú várossá tudott átalakulni 1909-ben.
Büntetés-végrehajtási intézetét (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) 1902-ben alapították.
A trianoni békeszerződés után Miskolc Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye székhelye lett. Ebben az időben a gazdaságban rövid időre hanyatlás következett be. A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra, át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét. Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – mely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott, bár a város sokat szenvedett a háború utolsó évében. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte Miskolcot, a Vörös Hadsereg december 4-én foglalta el.
1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták Miskolchoz. 1949-ben a Selmecbányáról Sopronba költöztetett Bányászati Akadémiát Miskolcra hozták, akkor már Nehézipari Műszaki Egyetem néven. Az elkövetkezendő évtizedekben Miskolc a Debrecennel folytatott örökös versengésben az ország második legnagyobb városa lett, az 1980-as években több mint 200 000 lakossal. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót.
Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. Miskolc népessége csökkenni kezdett, Debrecen vette át helyét az ország második legnagyobb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés figyelhető meg Miskolcon, az acélváros mítosza kezd átalakulni, és a kultúra és turizmus kerül előtérbe.
2005-ben az Európa kulturális fővárosa pályázaton Pécs után a második helyet szerezte meg Miskolc, maga mögé utasítva ezzel Egert, Debrecent, Győrt, Budapestet és Sopront.
2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták Miskolcot.